Amit a webhelyekről tudni illik
A magyar lakosság túlnyomó többsége tévesen weboldalnak nevezi a webhelyeket is, mivel az internet magyarországi elterjedésekor az angol website szót nem fordították le, kezdetben nem volt rá megfelelő magyar szó, az újságírók és a média tévesen kezdte a webhely fogalmára is a weblap/weboldal kifejezést használni, ezért a köznyelvben is így terjedt el a téves használat. Viszont mind a mai napig a webhely kifejezés nem terjedt el eléggé a szakmai-műszaki körökön kívül. Ezért helyette tévesen a "honlap", "weblap", "weboldal" szavak valamelyikét használják a köznyelvben. A webhely egy adott doménen található weboldalak összessége, tehát a webhely/webszájt weboldalakból/weblapokból tevődik össze. Egyik része a másiknak; az egyik fogalomból épül fel a másik fogalom; semmiképpen nem azonosak.
A honlap (az angol "homepage" szóból; más néven "kezdőlap") pedig az adott webhelyen található weboldalak közül az elsőt jelöli, a főoldalt, azaz a kezdőlapot.
Mivel az internet magyarországi elterjedésekor egyes szavakat lefordítottak, másokat nem, egyes szavakra hamarabb találtak magyar megfelelőt (akár tükörfordítás, akár nyelvújítás segítségével), mint más szavakra, és mivel sokan rosszul használták az eredeti fogalmakat, keverve azok jelentéseit, ezért a mai magyar nyelvben már az eredeti fogalmak helyett a legtöbben szinonimának gondolják a weblap, weboldal szavakat a webhely, webszájt illetve a honlap szóval.
Egy vagy több webes forrásból származó információk összessége, amelyet egyidejű feldolgozásra szánnak, és egy egyszeri URI határoz meg. Jobban mondva, egy weblap egy webes forrás, amely további webes forrásokat foglalhat magába egyetlen közös egységként való feldolgozásra, és azon egyedüli webes forrás URI-je hivatkozik rá, amely nem foglaltatik benne.
A magyar nyelvben – főként a hétköznapokban – általában három értelmet tulajdonítunk a honlap, webhely, weblap és weboldal szavaknak.
Első értelmezés, egyetlen fájl:
Egy forrás (általában fájl), amely meghatározza a weblap (első és második értelemben vett) alakját, és hipertext-et (hiperszöveget) közöl egy a formátumát feldolgozni/értelmezni képes szoftvernek (például webböngésző), hogy aztán a weblap tartalmát a felhasználónak felfogható formába adja. A fájl alapja (néhány kivételtől eltekintve) egy nemzetközi szabvány.
Második értelmezés, több fájl:
Egy – az első értelemben vett – weblap és a hozzá szorosan kapcsolódó fájlok. A szorosan kapcsolódó fájlok elérési útvonalát mindig tartalmazza a weboldal – formátumának megfelelően hivatkozik a fájlra –, hogy a kliens számítógép weboldalt feldolgozni képes szoftver(ek) külön-külön feldolgozza, és beépítse a weboldalba (1.) annak struktúrája szerint.
Harmadik értelmezés, fájlok összessége (lásd: Internetes webhely)
Olyan weblapok összessége, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egymáshoz való kapcsolódás több szempont szerint jöhet létre, de leggyakoribb formája az interneten egy domain alatt megtalálható weboldalak.
Egyetlen fájl
Előfordul, hogy ez a fájl nem teljesen felel meg egy szabványnak, vagy a fájlt nem tudja megjeleníteni a szabványnak megfelelően a böngésző, esetleg másképp jeleníti meg. (Szabványuk általában HTML vagy XHTML.)
Ezeket a fájlokat általában az interneten helyezik el, hogy aztán egy bizonyos protokollal (HTML fájlok esetén általában HTTP vagy HTTPS) egy kliens számítógépre letöltse a kiszolgálóról.
A szavak ezen értelmezését használjuk legkevesebb esetben a „hétköznapokban”. Ha mégis, általában erre a weblap vagy weboldal szavak használata elfogadott és javasolt.
Csak az interneten
A weblapokat a webcímükkel, vagy más néven URL-jükkel, vagy URI-jükkel azonosítjuk. Ez teszi lehetővé, hogy a weboldalakra minden felhasználói környezetben egységes módon hivatkozzunk. Egy weblap néhány lehetséges elérési módja:
a webcím begépelése a webböngésző címsorába,
rákattintás egy másik weboldal egy hiperlinkjére,
előhívás a böngésző Kedvencek vagy Könyvjelzők funkciója segítségével.
Mindegyik felsorolt módszer közvetve vagy közvetlenül a webcím felhasználásával éri el a kért weblapot. A webcím szintaxisa az alkalmazott protokolltól függhet. (A leggyakoribb a HTTP, hiperszöveg-átviteli protokoll, amelyet általában a felhasználók használnak. Ez a webcím kezdődik az ismert http:// szöveggel. A honlapok karbantartói általában FTP vagy más adatátviteli protokollt használnak. Ez a webcím ftp:// szöveggel kezdődik.) Fejlesztők továbbá saját számítógépen offline szerkesztő módban dolgozhatnak, weboldalkészítés során pl. apache webszerveren futtathatják. Ez az elérési mód nem közösségi, privát célokat szolgál, de ez az egyik módja az elérésnek.